Klímaszerelés, klíma karbantartás

Hűtő-fűtő klímaberendezések

Azokat a klímaberendezéseket, melyek nem csak hűtésre alkalmasak, hanem a kialakításuk lehetővé teszi, hogy hidegben fűteni is tudjanak, hűtő-fűtő klímának nevezzük. Gyakorlatilag a klímaberendezések hőszivattyúk, azaz a külső téren adják le a belső tér melegét.

Egy speciális szeleppel ez a folyamat megfordítható, így a kint összeszedett hőt bent adja le. A körfolyamat megfordításával a fűtésre fordított villamos energia olyan,(vagy még jobb) hatásfokkal működik, azaz olcsóbban lehet fűteni, mint gázzal, annak ellenére, hogy a gázszámla szinte havi szinten nő.

Az egyszerű, alap klímák 0 és +5 tudnak fűteni. Azoknak éri meg leginkább, akiknél távfűtés, vagy elektromos kályha van. Azonban a magas színvonalú inverteres hűtő-fűtő klímaberendezéssel olyan hatásosan lehet fűteni, hogy akár 30-40 %-os megtakarítást is el tudunk érni.

Ezen berendezések előnyei közé sorolhatjuk, hogy a bekapcsolást követően gyakorlatilag azonnal meleg levegőt fújnak ki magukból, így ha hazaérünk, előbb érezhetjük a kellemes hőmérsékletet. A hagyományos fűtés esetén, ahogy melegszik a légtér, úgy melegszenek a tárgyak is, a falak is, a meleg levegő felfelé száll. Ezzel szemben a klímák lefelé fújják a meleget, oda terítve azt, ahol mi magunk tartózkodunk.

További előnye még az inverteres klímáknak a hagyományos klímákkal szemben, hogy míg az elsőt csak az év egy meghatározott szakaszában tudjuk használni, addig a hűtő-fűtő klímákat akár egész évben. Az inverteres klímaberendezés hidegebb kinti hőmérséklet esetén is képes fűteni, szemben a csak hűtő klíma 0-5 °C határával szemben. Az inverteres hűtő-fűtő klímák nagy része A+ energiaosztályba tartozik, így a lehető legenergiatakarékosabb megoldást kínálja nekünk fűtés terén.

Mire figyeljünk klíma vásárlása előtt?

Klíma vásárláskor a beszerzési áron kívül fontos odafigyelnünk a készülék energiafogyasztására. A legtakarékosabb klímaberendezések is elfogyasztanak 1-2 kW-ot óránként. Nem árt vásárlás előtt egy villanyszerelővel is beszélni, hogy a lakásunk villamoshálózata elbírja-e a teljesítménynövekedést. A klímaberendezés felszerelése előtt gondoljuk át alaposan, hogy hova is tegyük azt. Kalkuláljunk azzal, hogy egy átlagos klíma beltéri hangnyomásszintje 20-40 dB(A), a választott fokozattól függően. Ez egyáltalán nem zavaró, suttogásnál alig hangosabb az erősebb fokozatokon is. A kültéri egységek hangnyomásszintje 50 dB(A) körül mozoghat, ami már feltűnhet, ha nem is zavaróan hangos. Fontos, hogy az adott helyiség és a nyílászárók méretéhez viszonyított hatásfokú klímaberendezést vásároljunk, hogy elkerüljük a költségnövekedéssel járó alulhűtést.